Sokat gyengült a japán jen

A folyamatosan emelkedő infláció miatt James Bullard már 75 bázispontos kamatemelést sem tart kizártnak a május 4-i amerikai kamatdöntő ülésen.  Ezzel szemben Japánban továbbra is kitartanak az ultralaza monetáris politika mellett. A két ország széttartó kamatpolitikájának a következménye, hogy áprilisra 2002-ben látott szintekre gyengült a jen az amerikai dollár ellenében. Az elemzők szerint a 130-as szint után a 140-es pszichológiai ellenállás lehet a következő lépcső.

Pedig a jen általában menedékdevizaként működik háborús vagy feszült geopolitikai helyzetben és erősödni szokott, de most nem ez a helyzet. Az évtizedek óta deflációs vagy alig emelkedő inflációs környezet eddig megkötötte a japán jegybank kezét. Azonban néhány napja a japán jegybank elnöke, Haruhiko Kuroda is a jen utóbbi időben tapasztalható gyors mozgásáról beszélt, és a stabilitás fontosságára hívta fel a figyelmet. Ebből az elemzők arra következtetnek, hogy megváltozhatott a jegybanki vélemény. Igaz, hogy az inflációs cél mellett a hozamgörbe kontrollját sem kívánja a testület feladni, így az elmúlt hetekben sorozatos kötvényvásárlásokat hajtott végre. 

A jen értékvesztése miatt egyre több elemzőben merül fel az, hogy a kötvényvásárlási programhoz hasonlóan a BOJ ugyanilyen határozottsággal devizapiaci intervenciókat is végrehajthat. Eusike Sakakibara volt pénzügyminiszter-helyettes a 90-es években sokszor élt ezzel az eszközzel. A még mindig aktív gazdasági szakember szerint a 130-as szint felett várható, hogy a jegybank jelezni fog a piaci szereplők felé. Jen-erősítési intervenciót nagyon ritkán látni a piacon, az ázsiai pénzügyi válság alatt, 1998-ban avatkoztak be így a piaci folyamatokban. 

A gyenge oldali intervenció esetén a pénzügyminisztérium rövid lejáratú kötvényeket bocsát ki, hogy az abból befolyó készpénzzel lépjen a piacra, ilyenkor nincs elméleti korlát, bármeddig gyengíthetik a jent. A most lehetségesnek látszó erősítést célzó intervenciókor azonban a jegybanki devizatartalékokat, elsősorban dollárt válthatnak jenre. A japán devizatartalékok a második legnagyobbak Kína felhalmozott tartalékai után és 1,356 ezer milliárd dollárra tehetők. Ugyanakkor ez a méretű tartalék is gyorsan csökkenhet, ha a piaci szereplők kihasználják a lehetőséget és kereskedni kezdenek a BOJ ellenében.

Az intervencióhoz mindenképp szükség lenne a G7 tagok, és főképp az Egyesült Államok jóváhagyására is, ez utóbbit pedig nem lesz egyszerű megszerezni. Az amerikai pénzügyminisztérium alapvetően nem támogatja a devizapiaci beavatkozásokat, kivéve, ha piaci anomáliák leküzdésére kell azokat használni. 

Forrás: Prestige Financial Zrt.
Kép: Flickr