Az európai piac átalakulása

Az elmúlt hetekben Oroszország ellen gazdasági szankciók sorozatát fogadta el az Európai Unió és az Egyesült Államok. Ezzel párhuzamosan a REPowerEU javaslatban az Európai Bizottság felvázolta, hogy hogyan valósulhat meg még jóval 2030 előtt Európa függetlenedése az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.

A terv számos intézkedést vázol és jól látszik, hogy megvalósíthatósága akadályokba ütközik, de már az első vázlatok megsimerése is elégséges volt pl. az elemzői gázkonszenzus megváltoztatásához. Az EU a gázszükséglete 90%-át importból fedezi, ennek mintegy 40%-a orosz eredetű, ami tavaly 155 milliárd köbmétert tett ki. Az orosz import kiváltásának részletei és mértéke még kérdésesek, de a zöldenergia, az LNG (cseppfolyós földgáz) és az energiahatékonysági források megsokszoródása világosan látszik. Erre reagálva raliba kezdtek azok az energiaszolgáltatók, melyek a vélekedések szerint kiszolgálhatják az Unió új igényeit, így például az amerikai Cheniere, melynek az amerikai kormányzat a múlt héten engedélyezte a cseppfolyósított földgáz további és növekvő európai exportját vagy a Golar LNG, mely jelentős tengeri LNG-infrastruktúrát birtokol. Emelkednek azok az európai olajvállalatok részvényárfolyamai is, melyek az európai gázellátás és a gáz árának emelkedéséből leginkább részesednek, így többek között a Total és a Shell kurzusa is. Jól teljesítenek az olyan részvények is, mint a Linde, mely ipari gázok, alkalmazások és berendezések vezető szállítója.

A keresleti oldalon a nagy gázfogyasztók közül a műtrágyagyártást érdemes kiemelni. A műtrágya nélkül a mai mezőgazdaság nem elképzelhető. Március elején Oroszország felfüggesztette a műtrágyaexportját, az emelkedő gázárak miatt Európa szerte több helyütt is leállt a helyi gyártás. Így nem meglepő, hogy az befektetői érdeklődés az olyan amerikai műtrágyagyártók felé fordult, mint a Mosaic vagy a Nutrien. A műtrágya árát az is megemelte, hogy az ukrán gabonaszállításra nem lehet számítani. Ukrajna és Oroszország együttesen a világ búzaexportjának 29%-át adják, de vannak olyan termékek, mint pl. napraforgódara vagy a napraforgóolaj, ahol Ukrajna részesedése meghaladja az 50%-ot a világpiaci exportból.

Egyszerűnek tűnhet kihasználni a fenti élelmiszerpiaci trendet, de elmúlt hetek és a hasonló válságok tapasztalatai óvatosságra intenek az árupiaci kereskedéssel kapcsolatban. Az alapanyaggyártók közül a saját lelőhellyel rendelkezők raliznak, de például a nikkel esetében olyan anomáliák merültek fel, hogy a Londoni Fémtőzsde 1985 óta nem látott felfüggesztési intékedésekre kényszerült. A gabonákat tartalmazó WEAT Teucrium ETF esetében az egy jegyre jutó eszközérték és az alapban lévő termények értéke vált el egymástól. Ezért az élelmiszerek áremelkedése és a globális infláció esetében a magas kockázatvállalási képességű befektetők esetében is különös odafigyeléssel szükséges diverzifikált, háborús időkben is az elvártnak megfelelően viselkedő termékeket választani.

Forrás: Prestige Financial Zrt
Kép: Flickr