Nem mindig menedék az arany

Sok  makroközgazdász szerint az átmenetinek tartott infláció nem elég az arany tömeges vételéhez, ehhez arra lenne szükség, hogy a piaci hosszú távú inflációs várakozások is emelkedjenek. Átlagosan hathavonta érkeznek aggasztó hírek újabb vírusmutációkról, ezért a keresleti és bérinflációs várakozások nem maradnak stabilan emelkedők. Így bár sokan látják, hogy az átmeneti infláció inkább csak jegybanki kívánalom, mint valós lehetőség, mégsem vesznek  bele az aranyba.

Népszerű magyarázat a jelenségre az is, hogy a kriptopénzek elterjedése már 2010-től alternatívát jelent a befektetőknek, így elveszik a levegőt az arany elől. Ez akkor lenne igaz, ha a kriptók forgalmának nagy részét a „használati érték”, azaz az áruforgalomért cserébe adott, értékőrző digitális egység tenné ki, de erről még szó sincs. A kriptodevizákat túlnyomó részben spekulációs célra vásárolják, korlátozottan forgalomképesek és extrém magas kockázatot hordoznak, így valós alternatívát nem nyújtanak.

Az arany és a nemesfémek általánosságban kockázatos tőkepiaci áruknak számítanak, nem képeznek külön, diverzifikációra különösen alkalmas eszközosztályt. A piaci félelem, a VIX index  igen nagy kilengése esetén azonban az arany legtöbbször felülteljesít. Lehet tehát a portfolióban aranyat tartani, csak attól az illúziótól kell elbúcsúzni, hogy az minden szituációban menedéket jelent.
 
A teljes cikket előfizetőként itt olvashatja:
https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2021/12/hiba-lenne-menedeknek-nevezni-az-aranyat?fbclid=IwAR00Jis_df-YSLBM5NOItL3_4niE9qt2gpGQfqYsHCOEe5hMl73XpQpjzsQ

Világgazdaság
2021.12.03. péntek
53. évfolyam 234. (13240.) szám
10. oldal Stratégia rovat