Génszerkesztés és az mRNS vakcinák

Szerző: Kiss Mónika, a Prestige Financial Zrt. vezető stratégiai tanácsadója

A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna 50-50 százalék  arányban megosztva kapták a 2020. évi kémiai Nobel-díjat. A téma nehezen érthető a „közönséges halandók” számára. Erősen leegyszerűsítve a két tudós és kollégáik elérték, hogy nukleotid-szinten lehessen az emberi DNS-ben tárolt genetikai információt tetszőleges helyen, nagy hatékonysággal és pontosan módosítani. A sajtóban genetikai ollóként vagy svájci bicskaként bemutatott módszert tudományos kutatásokban már széles körűen használják és sokan ígéretes módszernek tartják.

A génterápiák sok esetben azért nem jutnak el a gyógyszerhatósági engedélyezési folyamatig, mert sikeres működésükhöz olyan rendszer kell, amely a génszerkesztési eszközt hatékonyan juttatja el a célsejthez. Az Intellia például a CRISPR ollót RNS-be, majd nanorészecskébe csomagolta, hogy így gyógyítson egy öröklődő májbetegséget.Itt jönnek a képbe az mRNS vakcinák, melyeket számos tradicionális, nem kifejezetten biotechnológia gyógyszercég is a CRISPR módszerrel kombinál. A megkezdett kísérletek a vírusfertőzésekre és az onkológiai területekre koncentrálnak. A biotechnológiai kutatásokkal foglalkozó részvények különösen magas kockázatot hordoznak magukban.

Teljes cikket itt olvashatja:
https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2021/08/genszerkesztes-es-az-mrns-vakcinak

Világgazdaság
2021.08.16. hétfő
53. évfolyam, 157. (13163) szám
10. oldal Stratégia rovat