Nem mindenki veszít a drága olajon?!

Az iráni konfliktus márciusban jelentős korrekciót okozott a nagy amerikai és európai részvényindexekben, a hosszú távú emelkedő trendet azonban nem törte meg. A piac látszólag egyre ellenállóbbá válik a magas olajár inflációs és monetáris következményeivel szemben. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a befektetők figyelmen kívül hagyják a kockázatokat. Inkább arról lehet szó, hogy a tőzsde egyre kevésbé önmagában az olaj árszintjét, és egyre inkább annak további változását, tartósságát, valamint jegybanki következményeit árazza.
 
A kérdés így nem egyszerűen az, mennyire van kiszolgáltatva a részvénypiac az olajkínálatnak és az abból fakadó inflációnak. Mert az első megközelítésben: nagyon.
 
Közelebbről nézve azonban a különböző gazdaságok és szektorok kitettsége között jelentős eltérések vannak. Az eurózóna ipara energiaintenzív, ezért különösen érzékeny az importált energia árának ingadozására. A drágulás ugyan kedvező az energetikai vállalatoknak, az ágazatot azonban folyamatos politikai és szabályozási kockázat terheli. A lakossági terhek mérséklésére bevezetett különadók és ársapkák könnyen korlátozhatják azt, hogy az energiacégek mennyit tarthatnak meg a magasabb árakból származó többletjövedelemből.
 

Az európai gazdaságban emellett alig találni olyan szektort, amely egyértelmű nettó nyertese lenne egyszerre a magas inflációnak és a magasabb kamatszintnek. A pénzügyi szektor első megközelítésben kedvezményezettnek tűnhet, hiszen a magasabb kamatok növelhetik a hitel- és betéti kamatok közötti marzsot. A teljes kép mégsem ennyire egyszerű: a drágább finanszírozás gyengítheti a hitelkeresletet, miközben a lassuló gazdaság a hitelminőségre is nyomást gyakorolhat. Európa összességében erősen kitett a geopolitikai helyzet romlásának.
 

Az Egyesült Államokban más a képlet. Az ország nettó energiaexportőr, így az energiaszektor közvetlenül profitálhat a magasabb olajárból. A magasabb kamatkörnyezet a pénzügyi szektor egy részének is kedvezhet, miközben az erős fogyasztási hajlandóság és a feszes munkaerőpiac a belső keresleten keresztül támaszt adhat a vállalati bevételeknek. Az innovációs és technológiai szektor ezzel szemben rendszerint a vesztesek közé kerül az inflációs hatású események idején. 

A további részletekről a Világgazdaság online felületén tájékozódhat.