Milyen tényezők segíthetik az euró erősödését rövid távon?

Az Európai Központi Bank csütörtöki ülésén várható 75 bázispontos európai kamatemelés már jórészt beépült a kötvény és devizapiaci árfolyamokra. Az inflációs és recessziós kilátásokhoz hasonló, gyors változások jöhetnek azonban a mennyiségi szigorítási program (QT) bevezetésével kapcsolatban is. Szeptemberben a jegybank arról írt közleményében, hogy a lejáró papírokból származó pénzt újra befektetik, legalább 2024 végéig. Azonban a kamatemelés hetében a Financial Times-ban megjelent egy cikk: két, a „tárgyalásokban részt vevő személy” szerint az EKB az év végéig valószínűleg úgy dönt, hogy már 2023 első negyedévében megkezdi a QT programot. 
 
Mostanra a Bloomberg elemzői konszenzusa esélyt lát arra, hogy csütörtöki ülésen nem csak a TLTRO (célzott hosszabb távú refinanszírozási műveletek) szabályai változzanak, de a jövőbeli mennyiségi szigorításról is többet tudjunk meg, ami az EKB monetáris kilátásainak újbóli átárazását válthatja ki. A Bundesbank elnöke, Joachim Nagel egy interjúban megemlítette, hogy „a monetáris politikai lépésekkel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az eszközállomány csökkentését is".

A QT program előrehozatala a kamatemelésnél erősebb, bár csak rövid távú támaszt adhatna az eurónak, mivel azonnal a többletlikviditás lekötését jelentené. Az ING elemzői szerint például  kevés az esély az aktív QT-ra, azaz inkább az újrabefeketések leállításáról lehet szó. Néhány napra ez is elegendő lehet az euró erősödéséhez. Ezt a folyamatot az is támogathatja, ha mindeközben az európai gázár tovább csökkenne. November első hetében azonban a Federal Reserve ülése előtt a hangsúly ismét az amerikai jegybank szigorítására helyeződhet és a hideg várható beálltával ismét volatilissé válhatnak az energiaárak Európában. 

További részletek a VG online felületén olvashatóak.

https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2022/10/rovid-eletu-rali-johet-az-euro-arfolyamaban