Megnövekedett kockázat mellett közlekednek a tankerek
A globális pénzügyi piacok időről időre olyan geopolitikai sokkokkal szembesülnek, amelyek rövid idő alatt újrarajzolják a kockázati térképet. A Közel-Kelet körüli feszültségek – különösen a Hormuzi-szoros biztonságával kapcsolatos kérdések – tipikusan ilyen események. Ha egy ilyen térségben katonai eszkaláció jelenik meg, annak hatása –ahogy láttuk is- azonnal érzékelhető az energiapiactól kezdve a globális logisztikai láncokig.
A Hormuzi-szoros nem az egyetlen ilyen stratégiai szűk keresztmetszet a globális kereskedelemben. A tankerforgalom és a nyersanyag-szállítás szempontjából több olyan tengeri átjáró is létezik, amelynek zavara jelentős piaci hatással járhat. Az egyik ilyen pont a Bab el-Mandeb-szoros, amely a Vörös-tengert köti össze az Ádeni-öböllel, és kulcsfontosságú útvonal az európai és ázsiai energiaszállításban. Hasonlóan kritikus pont a Malaka-szoros, amely Délkelet-Ázsia egyik legforgalmasabb tengeri folyosója, és különösen fontos a Közel-Keletről Kínába, Japánba és Dél-Koreába irányuló olajszállítás szempontjából. A globális kereskedelem szempontjából szintén meghatározó a Szuezi-csatorna, amely az európai és ázsiai tengeri útvonalak egyik legfontosabb kapcsolódási pontja. Szerencsére a fenn felsorolt utak jelenleg akadály nélkül járhatóak.
A rövid távú geopolitikai sokkok mellett kirajzolódik egy hosszabb távú kockázati kép is. Az energiaszállítás geopolitikai súlypontja fokozatosan Ázsia felé tolódik. Kína és India növekvő energiaigénye miatt a Közel-Kelet–Ázsia tengely a globális olajkereskedelem egyik legfontosabb útvonalává vált. Ráadásul az ázsiai térségben más potenciális feszültségpontok is léteznek. A Dél-kínai-tenger körüli területi viták, a Tajvani-szoros geopolitikai jelentősége vagy akár az indiai-óceáni tengeri útvonalak biztonsága mind olyan tényezők, amelyek hosszabb távon befolyásolhatják a tengeri energiaszállítás stabilitását.
Az ilyen zavarok egyik leggyorsabb piaci következménye a tengeri szállítási díjak emelkedése. Ha a biztosítási költségek nőnek, a hajók hosszabb útvonalakat kénytelenek választani, vagy csökken a rendelkezésre álló tanker-kapacitás, a fuvardíjak rövid idő alatt megemelkedhetnek. A geopolitikai feszültség nem önmagában a "veszély" miatt jó a cégeknek, hanem a tonna-mérföld (ton-mile) kereslet növekedése miatt. Pl. amikor a Szuezi-csatorna helyett meg kell kerülni Afrikát, a hajóknak mintegy kétszer annyi ideig tart az út. Ez mesterségesen csökkenti a kínálatot (mivel a hajók "le vannak kötve" a hosszú úton), ami hirtelen megemeli a fuvardíjakat. Végső soron a kockázati prémium nő, erre reagálnak a vállalatok vezetői is árazási döntéseikkel. Ez az oka annak, hogy a tanker-szektor részvényei gyakran érzékenyen reagálnak a geopolitikai hírekre.
A további részletekről a Világgazdaság online felületén tájékozódhat.