Kinek lesz erre vize, energiája és kapacitása?
Bernáth János vezető befektetési tanácsadó kollégánk véleménye megjelent a Világgazdaság felületén.
A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése egyértelműen növeli az adatközpontok iránti igényt, azok víz- és energiafogyasztását, valamint a hardveres, szoftveres és tárolási kapacitások is bővítésére szorulnak. A modern MI-rendszerek (különösen a nagy nyelvi modellek) hatalmas számítási teljesítményt követelnek meg.
A felhasználók számára észrevétlen marad, hogy minden alkalommal, amikor egy mesterséges intelligencián alapuló chatbothoz fordulnak kérdéssel, az adatközpontok jelentős mennyiségű vizet használnak fel a háttérben. Egy elemzés szerint (Making AI Less “Thirsty”: Uncovering and Addressing the Secret Water Footprint of AI Models, Li,Yang, Ren) egy adatközpont körülbelül egy fél literes palacknyi vizet igényel 10–50 közepes hosszúságú GPT-3 szöveges válasz előállításához. A képgenerálás vízigénye ennél még magasabb, míg a videótartalmak előállítása nagyságrendekkel több vizet fogyaszt, mint a képeké. Ehhez hozzájön, hogy minden egyes MI lekérdezésnek és modellnek valódi, fizikai “lábnyoma” is van – a háttérben működő szerverek és chipek hőt termelnek, melyet hűtéssel kell elvezetni.
A villamosenergia-igény hasonlóan ugrásszerűen nő. A Reuters összefoglalója aszerint az MI által vezérelt, nagy számítási kapacitású adatközpontok soha nem látott csúcsra fogják emelni az USA áramfogyasztását 2025-ben és 2026-ban. Konkrétabban, az Egyesült Államok Energiaügyi Hivatala szerint az amerikai áramfelhasználás 2024-ben rekord kb. 4 097 milliárd kWh volt, ami 2025-re 4 193 milliárd kWh-ra, 2026-ra pedig 4 283 milliárd kWh-ra emelkedhet – az MI adatközpontok, a klímaváltozás okozta hűtőkapacitás-igény és a kriptobányászat további energiaéhsége miatt. Ugyanez a trend világszerte is megfigyelhető: a Nemzetközi Energiaügynökség szerint csak az adatközpontok villamosenergia-igénye 2030-ra a jelenlegi több mint duplájára nőhet.
Az adattárolási kapacitás iránti igényt is fokozza az MI. A generatív modellek betanításához és futtatásához hatalmas adatmennyiséget kell tárolni és feldolgozni. Ez megugró keresletet jelent a memóriachipek és háttértárolók iránt, méghozzá nagy sávszélességű memóriák szükségesek, így például a Micron és Samsung által gyártott memóriachipek iránt is nő a kereslet. Fontos még megemlíteni a komplex adatközponti infrastruktúrát is. A hűtési rendszerek, áramellátó és elosztó berendezések, nagysebességű hálózati kábelezés és kapcsolók piacán is fellendülés tapasztalható. A nagy tech cégek soha nem látott mértékben költenek MI-kapacitásokra: az Amazon, Alphabet (Google), Microsoft számítanak „nagyfogyasztónak”. A Bloomberg gyűjtése szerint csak a Microsoft 62 milliárd dollárt ruházhatott be MI infrastruktúrára a 2024-es pénzügyi évben.
További részletekről a Világgazdaság oldalán megjelent cikkben olvashatnak.