Kik lesznek az AI-aranyláz igazi nyertesei?
A mesterséges intelligencia terjedésével az adatközponti infrastruktúra és a számítási kapacitások iránti éhség korábban ritkán látott mértékű beruházási hullámot indított el. A hyperscaler kifejezés azokat a globális méretű felhő- és infrastruktúra-szolgáltatókat jelöli, amelyek képesek több ezer vagy több százezer szerverből álló, rugalmasan és szinte korlátlanul skálázható adatközponti rendszereket üzemeltetni. Ők a modern AI-ökoszisztéma alapjai, mivel mind a modellképzéshez, mind a szolgáltatások futtatásához szükséges számítási kapacitást biztosítják.
A legnagyobb amerikai hyperscaler-ek (mint az Alphabet, az Amazon, a Microsoft, a Meta, az Oracle) a 2026–2027-es időszakban önmagukban mintegy 1700 milliárd dollárt fordítanak AI-specifikus infrastruktúrára. A fenti beruházási volumenek rég túllépték a vállalatok saját operatív cash flow-termelő képességét. A finanszírozás pedig a jelenlegi emelkedő hozamkörnyezetben egyre nehezebb. A sokat látott tőzsdei kereskedők némi ijedelemmel figyelik, hogy megjelent a keresztfinanszírozás, azaz amikor a domináns ökoszisztéma-szereplők (például a chipgyártók vagy a tőkeerős felhőóriások) tőkejuttatással, vevői előlegekkel vagy strukturált hitelkeretekkel támogatják a kisebb fejlesztőket azért, hogy fenntartsák a saját termékeik iránti keresletet.
A Gartner 2026. októberi előrejelzése is figyelmeztet: ha a piaci szereplők a jelenlegi ütemben folytatják a tőkeberuházásokat, 2030 végéig több mint 3500 milliárd dollárnyi AI-infrastruktúrával kapcsolatos befektetést fenyegethet leírási és értékvesztési kockázat. A Gartner becslése szerint az adatközpont-tulajdonosoknak mintegy 8500 milliárd dollár árbevételre lenne szükségük a 12 százalékos megtérülés eléréséhez, míg az adatközpontokhoz köthető AI-bevételek várhatóan nem haladják meg a 3600 milliárddollárt.
A belépési korlát jelenleg az, hogy ki tud úgy masszív tőkét bevonni, hogy közben megőrzi a tőkepiacok bizalmát, és a mérlegét nem terheli meg túlzott mértékben a hitelköltségek emelkedése. Véleményem szerint a tőkepiaci értékeltség szempontjából nem feltétlenül az a vállalat lesz a végső győztes, amely a legmagasabb ROE-t vagy azonnali nyereségességet mutatja fel. Nem az fog számítani, hogy ki a jobb, hanem hogy ki fest jobban.A strukturális versenyből valószínűsíthetően tőkeerős győztesként kerülnek ki azok a gigászok, amelyek integrált ökoszisztémával bírnak. A Microsoft stabil enterprise ügyfélkörrel, zökkenőmentes szoftver-integrációval és óriási felhő-backloggal rendelkezik. Ezzel párhuzamosan az Alphabet és az Amazon kiemelkedő mérlegstabilitással, saját fejlesztésű chipekkel valamint diverzifikált bevételi forrásokkal kompenzálják a magas tőkekiadásokat. Az NVIDIA és a Broadcom, mint a hardveres réteg meghatározó szereplői, a korábban leírt strukturált finanszírozási konstrukciókon keresztül közvetve is nyernek. De a verseny még tart, bármelyik felsorolt szereplő akár el is bukhat középtávon.
Mindeközben érdemes a tőzsdén a háttériparágakra – az energiára, az infrastruktúra-építőkre, a logisztikára és a hűtési/szolgáltatási láncokra – is figyelni.
Ami most zajlik, az egyfajta AI-aranyláz. Az aranyláz idején pedig a legjobb üzlet ásót árulni.
Úgy látom, hogy az adatközpont-építésekhez szükséges hálózati infrastruktúra, az energiaellátás és a szerverkomponensek beszállítói (a chipektől a hűtési rendszerekig) stabilabb és közvetlenebb bevételi forrásokhoz jutnak a beruházási fázisban, függetlenül attól, hogy a végfelhasználói AI-alkalmazások milyen gyorsan térülnek meg.
A helyzet már részben emlékeztet a 2000-es évek eleji dotcom-lufi utáni időszakra. Akkor a túlzott spekuláció és a túlértékelt dotcom cégek elbuktak, de az optikai hálózatokat, a gerincinfrastruktúrát és a stabil bázist építő vállalkozások lefektették a modern internet birodalmának alapjait.
Arra számítok, hogy a tőzsde most is hatékonyan szelektál majd, és amikor az eufóriát felváltja a józanság, a digitális jövő kulcsai nem a leghangosabb aranyásóknál, hanem a vasúti síneket fektetőknél maradhatnak.
A további részletekről a Világgazdaság online felületén tájékozódhat.