Jelent-e biztonságot a készpénzállomány?

Szilágyi László vezető tanácsadó kollégánk véleménye megjelent a Világgazdaság felületén. 

Munkám során gyakran találkozok olyan ügyfélvélekedéssel, mely szerint a Magnificient7 (csodálatos Hetes, Mag7) készpénzállománya jóval nagyobb, mint egy átlagos amerikai tőzsdei vállalaté és ez a jövőbeli növekedésük egyik záloga is lehet valamint extra védelmet jelent.
 
Ezt a kérdést vizsgálva, először szét kell választanunk a készpénzállomány és a szabad pénzáramlás (FCF) fogalmát. A készpénzállomány egy adott pillanatban rendelkezésre álló likvid pénzeszközöket jelenti, amelyeket a vállalat felhasználhat működési költségekre, adósságtörlesztésre, beruházásokra vagy akár osztalékfizetésre. Ez egy állapotot tükröző adat, amely azt mutatja, mennyi tartalék áll a cég rendelkezésére. Ezzel szemben a szabad pénzáramlás a működési, befektetési és pénzügyi folyamatok után fentmaradó, a vállalat által szabadon felhasználható pénzállomány. Ez egy dinamikusabb mutató, amely általánosságban a vállalat működési hatékonyságát és általános értelemben inkább pénzügyi egészségét tükrözi.
 
Erősen leegyszerűsítve minél nagyobb egy vállalat által termelt szabad pénzáram a befektetők annál nagyobb hozamhoz juthatnak a közelebbi vagy távolabbi jövőben. Ezért inkább ez utóbbi mutatóra érdemes fókuszálni egy befektetés kiválasztásakor.

 
De vizsgáljuk meg a Magnificient7 részvényeket, hogy mennyire igaz-e a fenti közvélekedés? Tény, hogy a Mag7 vállalatok – vagyis a Microsoft, Apple, Google (Alphabet), Amazon, Meta (Facebook), Nvidia és Tesla – az elmúlt 25 évben jelentős készpénzállományt halmoztak fel. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején ezek a vállalkozások még viszonylag kisebb készpénztartalékokkal rendelkeztek, mivel sokan közülük akkoriban indultak vagy gyors növekedési fázisban voltak.
 
Azonban a 2000-es évek közepétől kezdve, különösen a 2008-as pénzügyi válságot követően, ezen technológiai óriások készpénzállománya jelentősen növekedett. A vállalati adatokat vizsgálva például az Apple 2010-ben mintegy 25 milliárd dollár készpénzzel rendelkezett, míg 2020-ra ez az összeg meghaladta a 190 milliárd dollárt. Hasonló trend figyelhető meg a Microsoftnál is, amelynek készpénzállománya 2010-ben körülbelül 36 milliárd dollár volt, és 2020-ra elérte a 136 milliárd dollárt. Az Alphabet (Google) 2010-ben 35 milliárd dollár készpénztartalékkal bírt, míg 2020-ra ez az összeg 121 milliárd dollárra nőtt.
 
Röviden összefoglalva ez az óriások átlagosan mintegy 18-szor nagyobbak, az S&P500 indexben szereplő vállalatok átlagos piaci kapitalizációja 2025 elején körülbelül 100 milliárd dollár volt. Ezzel szemben a Mag7 vállalatonként átlagosan körülbelül 1790 milliárd dolláros kapitalizációval van jelen a piacon. Tehát ha a piaci kapitalizációhoz mérjük a készpénzállományt, akkor már kevésbé meglepőek az abszolút értelemben hatalmas összegek. Az átlag, ahogy sok esetben, ráadásul itt is torzít, az Nvidia és a Tesla pl. 30 milliárd dollár alatti készpénzállománnyal rendelkezik.  Azt is hozzá kell tenni, hogy a piaci kapitalizáció egy tőzsdei korrekció esetén illékony dolog lehet. Érdemes ezért óvatosan kezelni az ilyen összehasonlítást.
 
Az azonban tény, hogy a stratégiákat illetően a Mag7 vállalatok jelentős beruházásokat hajtanak végre kutatás-fejlesztésbe és tőkeberuházásokba, különösen az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia. Ez a növekvő tőkeintenzitás aggodalmakat is vet fel a befektetők körében, különösen akkor, ha a beruházások megtérülése bizonytalan. Ez volt pl. a januári DeepSeek megingás egyik oka.

Amíg ez a tendencia töretlen optimizmussal találkozik az iparágban és a tőzsde ezt árfolyamemelkedéssel honorálja, addig a fent említett összegek nem keltenek nagy meglepetést. De egy esetleges korrekció esetén sokakban felmerülnének újra a fenti és más kérdések.
 
Tegyük még hozzá, hogy a vállalatok készpénzállománya és a részvény-visszavásárlási programok szorosan összefüggnek egymással. Amikor egy cég jelentős készpénztartalékkal rendelkezik, dönthet úgy, hogy ezt a tőkét saját részvényeinek visszavásárlására fordítja. A Mag7 vállalatok az elmúlt években különböző megközelítéseket alkalmaztak készpénzállományuk felhasználásában. Az Apple és a Microsoft például jelentős részvény-visszavásárlási programokat hajtott végre, mely piaci kapitalizációjuknak körülbelül 3-4 százalékát teszik ki évente. Ez az árfolyamra is jelentős hatással lehet.
 
 
További részletekről a Világgazdaság oldalán megjelent cikkünkben olvashatnak.