Hiába a részvényfelaprózás?

Sorra jelentették be az amerikai óriások idén, hogy részvényeiket felaprózzák. Az Amazon március 9-én jelentette be 20-1 arányú részvényfelaprózási tervét, a június 3-i záráskor nyilvántartott részvényesek számára, a kereskedés június 6-án indult újra. 1999 óta ez volt az első split, bár az 1997-es IPO és 1999 között négy alkalommal is volt ilyen esemény. Bár a kiskereskedői érdeklődés felfokozott volt a felaprózás előtti napokban, a bejelentés napja óta 19%-ot csökkent a részvény árfolyama, és a nyári időszakban sem teljesít különösebben jól a papír.

A február elejei jelentési időszak kiemelten fontos volt a Google tulajdonosa, az Alphabet számára.  A gyorsjelentés mellett azt is közölte a vállalat vezetősége, hogy 20:1 arányban részvény-feldarabolást hajtanak végre, azaz minden részvényes kap még 19 részvényt, miközben semmilyen fundamentum nem változik. Így az árfolyam a felaprózás napján a huszada lesz a korábbinak. A Google árfolyama 22%-ot esett február óta, maga a split július 15-én történt meg, piaczárás után. 

A Tesla június 10-én jelentette be, hogy 3:1 arányú részvényfelaprózást tervez, amiről augusztus 4-án online szavaznak majd a befektetők. Az autógyártó 2020 augusztusában hasonló, 5:1 arányú részvényfelaprózást hajtott végre.

Ahogy korábbi cikkünkben is rámutattunk, (link: https://pfn.hu/hu/ hirek/mikor-lesz-jo-vetel-az- amazon/), a splitet bejelentő vállalatra extra figyelem jut majd a részvényfelaprózás miatt, ez növelheti a vételi érdeklődést, azonban erre főképp részvénypiaci hossz, azaz emelkedés esetén lehet számítani. 

Ha a környezet negatív, hiába vágjuk négybe-nyolcba vagy akár húszba a részvényt, mert a fundamentumok és a makrokörnyezet nem változnak. Végül csak ugyanaz marad az egyenleg a számlán... Gyorsan változhat azonban a helyzet, ha kialakul egy korrekció, ilyenkor előnyt jelenthet a fokozott kisbefektetői figyelem. 

Forrás: Prestige
Kép: Flickr