Bukósisak, tapírcsapda, fedezék és száraz puskapor
Szeretünk félni – még a biztostól és az egyértelműtől is, ugyanakkor gyorsan hospitalizálódunk… Talán ezt a sommás pszichológiai diagnózist vonhatjuk le az elmúlt hónapok (évek?) magatartásából és hangulatából. Legalábbis ha jó szokásunk szerint kettőt hátra lépünk, és megpróbálunk higgadtak maradni, akkor joggal csaphatunk a homlokunkra, hogy ugyan vajon mi olyan meglepő azon, hogy egy pandémiás 1,5-2 év után, amikor a kereslet visszaesett, az ellátási és értékláncok megszakadtak, a gazdaságok leálltak, és ezáltal alig volt infláció, akkor az újra felpörgő gazdaságok, a nyitások és persze a bázishatások miatt megemelkedik az árszínvonal?! Vajon miért van az, hogy ha a jegybankok a gazdaságokat a maguk eszközeikkel, laza monetáris kondíciókkal, (célzott) QE-programokkal stimulálják, akkor az ezen időszak elkerülhetetlen és egyébként kívánatos végétől (pl. tapering) pedig rettegünk?!
Mindezek pedig – természetesen egyebek mellett – arra a paradox helyzetre mutatnak rá, hogy rengeteg pénz van a rendszerben, ugyanakkor a szigorodó jegybanki magatartások, a tőzsdék újbóli történelmi csúcsai, és az inflációtól, illetve a taperingtől való félelem egy komolyabb korrekció valószínűségét vetítik előre. Nem véletlen, hogy David Rosenberg is, a Rosenberg Research elnöke, aki 2002 és 2009 között a Merrill Lynch vezető közgazdásza volt, arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdaságok „felrobbannak” a közeljövőben, de szerinte most nincs kapcsolat a tőkepiacok teljesítménye és a gazdaságok között. Meglátása szerint ez részben a kisbefektetők elképesztő tömegének köszönhető (ld. Reddit és Robinhood), és egészen odáig merészkedik, hogy szerinte a tőzsde bizonyos értelemben kaszinóvá vált, ezért azt javasolja, hogy a ciklikus részvények kitettségének csökkentése mellett inkább a defenzív növekedési szektorba fektessünk, ha már a részvénypiacokon maradunk. Ha ennek mentén az USA-ban egészségügybe, közműcégekbe, vagy a nem tartós fogyasztási javakat gyártó cégekbe szeretnénk befektetni, akkor erre találunk olyan, KIID-del rendelkező, tehát a számunkra is elérhető etf-eket euróban a Deutsche Börse-n, amelyek jól lefedik a kérdéses szektorokat:
Az SPDR S&P US Health Care Select Sector UCITS ETF portfóliójában megtaláljuk a Johnson&Johnson és a United Health Group mellett a Pfizert, az Abbott Laboratoriest, az Abbvie-t, a Thermo Fishert, valamint a Merck-et.
Az SPDR S&P US Utilits Select Sector UCITS ETF közműcégek részvényeivel kereskedik, a legfrissebb kimutatásuk szerint például a Nextera, a Duke Energy, az Exelon, vagy az American Electric Power papírjaival.
Az SPDR S&P US Consumer Staples Select Sector UCITS ETF kosarában felfedezhetjük a Procter&Gamble-t, a Coca-Cola, a Pepsico, a Walmart, az Estée Lauder, illetve a Colgate-Palmolive-et.
Figyelmeztetés: Az írásunk foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak, annak indíttatása az idézett cikkről szóló beszámoló! Tekintettel arra, hogy az ETF-ek (exchange traded fund) tőzsdén kereskedett befektetési alapok, melyek részesedést kínálnak egy előre meghirdetett befektetési politikának megfelelő, szakértő menedzsment által kezelt portfolióban, melyben részvényeken és kötvényeken kívül szerepelhetnek árupiaci termékek, de megtalálhatóak határidős ügyletek, opciók és egyéb derivatívák is, és mint ilyenek, magas kockázatú termékek.
Főbb kockázati faktorok:
Származtatott eszközök árfolyamkockázata
Partner kockázat
Devizaárfolyamkockázat
Alaptermék árfolyamkockázata
Likviditási kockázat
Spread kockázat
További információk a www.erstebroker.hu oldalon találhatók.